Salinja de Cheval
Galopp – Hosszútáv

EDZÉSPROGRAM:
Hétfő: lassúmunka (2800m)
Kedd: gyors kondíciómunka (2400m)
Szerda: pihenőnap
Csütörtök: lassú átmozgató munka (1900m)
Péntek: gyorsmunka (2000m)
Szombat: átmozgatás
Vasárnap: pihenőnap

Edzés előtt:
Belépve az istállóba a lovak megnyugtató illata fogad. Lépteim hangjára mind kikukucskál boxa ajtaján, én pedig mindet egy orrcirógatással üdvözlök. Majd bemegyek Salinja boxába. A sötét kanca barátságosan dugja oda hozzám az orrát. Megpaskolom a nyakát, majd kikötöm. Mielőtt nekiállnék lecsutakolni, rakok elé egy kis szénát, hogy elfoglalja magát. Hangosan ropogtatja a szárított füvet, amíg én csutakolom. Párszor érdeklődve fordul felém, az orrával bökdösve a karomat. Gumivakaróval fellazítom a port, majd a kefével eltávolítom és utána még egy nedves ronggyal is áttörlöm. Ezután a sörényét és a farkát is letisztítom, kifésülöm. Leellenőrzöm a lábait, végigsimítom az inakat, amik hűvösek, ahogy annak lennie kell. Kikaparom a patáit és ellenőrzöm a patkóit, hogy nem lazultak-e meg. Felkantározom, felnyergelem, kerítek valakit, aki feldob Lina hátára és már megyünk is bemelegíteni.
Kiérve az istállóból gyorsan meghúzom a hevedert, mielőtt még Lina elkezdene ficánkolni. 10-15 percet lépünk. Az idő lejártához közeledve, a kanca már ügetne, érzi, hogy lejárt az idő. Ahogy elindulunk ügetésben Lina kissé megnyugszik. 15 perc ügetés után elindulunk a pálya felé.

Hétfő:
Mielőtt még a pályára érnénk ellenőrzöm a hevedert, szükség esetén húzok még rajta, majd a kengyeleket is felhúzom. Amint beérünk a pályára Salinja megkomolyodik és minden figyelmét a pályára és rám fordítja. Kissé cepedlizve fordul a 2800m-es homokpályára. Rögtön vágtába ugrik és mindkét fülét felém fordítva várja a jeleket. Az 1000m-es egyenesben lassú vágtában megyünk. Ahogy közeledünk a kanyarhoz Lina egyre jobban húz. Kezd feléledni benne a száguldás öröme. A kanyarba érve lábat cserél, majd egy kicsit gyorsítunk. Salinja ekkor kissé vagdosni kezdi a fejét, kezd nagyon nem tetszeni neki, hogy ennyire fogott tempóban megyünk. De ez a mérge hamar elszáll, hiszen Lina egy rendkívül jóindulatú, kedves kanca. A túlsó egyenesben még egy keveset gyorsítunk. Lina örömmel nyújt még egy kicsit a vágtaugrásain. Az egyenesben már kezdi letenni magát, jobban tetszik neki a nyújtott vágta, mint a tötyörgés. Az utolsó 200m-en már lassítunk és szép lassan megállunk. A startgépek felé irányítom.  Ott már három férfi vár minket. Lina nagyon nyugodt kanca és a startgéppel sincsenek különösebb problémái, de inkább biztosra megyünk. Amint odaérünk a startgéphez az egyik férfi a startszíjnál fogva az egyik nyitott boxhoz vezeti. Az a terv, hogy először csak átvezetjük rajta. A kanca először csak a fejét dugja be a szűk startboxba. Megállás nélkül simogatom és paskolom a nyakát, próbálom bátorítani. Lassan, de biztos elkezd befelé sétálni a gépbe. Végre teljesen benn van a boxban. Füleit ide-oda forgatva figyel, de teljesen nyugodtan áll a startboxban. Pár pillanatig állunk a gépben, majd szólok az ellőttünk álló férfinak, hogy vezessen ki. Sétálunk 1-2 kört mielőtt ismét beállítanánk a gépbe. Majd ismét a gép előtt állunk. Salinja most már magabiztosabban lépked a startgép felé. Most már egy ajtó sincs nyitva, most a kiugrást próbáljuk el. A második beállás sokkal gyorsabban megy. Amint becsukják mögötte az ajtót érezni rajta, hogy kissé feszeng. Simogatom és beszélek hozzá. Majd a jelzésemre hirtelen kicsapódnak az ajtók és Lina mint a puskagolyó ló ki a gépből. 200m-ig galoppozunk, utána megállunk és megköszönjük a segítséget. Engedek egy keveset a hevederen, hogy kifújhassa magát és elindulunk hazafelé.

Kedd:
A pálya előtt még húzok a hevederen és a kengyeleket is felrántom. A tegnapi munka eredményeként Salinja ma már nem olyan friss, teljesen átadja megát. Beérve a 2400m-es pályára szépen beugrik vágtába. Lassú, de nyújtott vágtában haladunk az 1000m-es egyenesen. Lina egyenletesen vágtat, nyugodtan véve a levegőt. A kanyarban lábat vált, én pedig megindítom. Érzem ahogy megnyúlik alattam és egyre szaporábbak a vágtaugrásai. Lina a fokozatosság híve szóval most is fokozatosan, egyre gyorsabban és gyorsabban galoppozik. Én a kezemet letéve, hagyom, had menjen a saját tempójában. Minden izmát megfeszítve vágtat. Büszkén figyelem, hogy lovam milyen komolyan veszi ezt a sportágat. Ebben a tempóban a 2400m-es távnak hamar vége. Az utolsó 200m-en már hátrébbdőlők, hogy megállítsam és ezt füttyel is jelzem neki. Szép fokozatosan lassítunk, míg végül már lépünk. Ekkor engedek a hevederen. Lina fújtatva, de peckesen jön le a pályáról.

Csütörtök:
A pálya előtt egy gyors hevederhúzás, kengyelállítás és máris a startgép felé vesszük az irányt. Ismét három férfi vár minket, bár egy is bőven elég lenne. Most rögtön startolunk és a gépből kiugorva fogunk indulni az 1900m-es pályán is. Simogatom miközben bevezetik a startgépbe. Lina nyugodtan áll meg a szűk boxban, mindaddig amíg be nem csukódik mögötte az ajtó. Ekkor füleit lesunyva már mászna ki a gépből, de sikerül megnyugtatnom. Ekkor összeszedem Salinját és intek, hogy indulhat a start. Lina kirobban a gépből és 200m-ig én is lovagolom. Utána szépen visszalassulunk egy normál lassú tempóra. Egyenletesen, ritmusosan vágtat. A kanyarba érve ráteszünk egy keveset a tempóra. Lina a tegnapi edzés után nagyon kedvet kapott a száguldáshoz, a túlsó egyenesre fordulva alig bírok vele. Ismét a fejét vagdosva próbál szabadulni, de egy két vágtaugrás után ismét elszáll a mérge. Az egyenes vége felé ismét nyugodtan közlekedik. Hátrébb helyezem a testsúlyom és fütyülve jelzem, hogy ideje megállni. Fokozatosan visszalassul ügetésbe, majd lépésbe. Lina kissé ugrándozva sétál le a pályáról. Engedek a hevederen és megpaskolom a nyakát. Egy kis cepedlizés után végre hazafelé vesszük az irányt.

Péntek:
Egy gyors heveder ellenőrzés, szükség szerint húzás és kengyelállítás mielőtt a pályára lépnénk. A pénteki nap a gyors nap, amikor lovaim megmutathatják mit is tudnak. Most Salinja-n van a sor. Edzőtársunk és egy lovászom, aki az időt méri, már a pálya mellett vár ránk. Lina látva a másik kancát, hihetetlen komolysággal fordul a 2000m-es pályára. A közepesnél kicsit gyorsabb tempóban haladunk a pálya első felében, mellettünk egy sárga kanca. 500m után gyorsítunk, pontosabban mondva elengedjük a két lovat. A sárga kanca hihetetlen gyorsassággal tűnt el mellőlünk. Lina viszont nem izgatta magát, fokozatosan gyorsított a tempóján. A sárga kanca előnye már 2-3 hossz körül volt, amikor a kanyarba értek. Lina ekkor már felvette a tempóját és egyre kezdte megközelíteni ellenfelét. Az egyenesre fordulva már csak 1,5 hossz volt Lina hátránya, de a sárgát már lovagolta lovasa. Megvárva ezt a pillanatot én is erősen lovagolni kezdtem Salinja-t. A sötét kanca ekkor megnyújtva vágtaugrásait elkezdte leküzdeni a maradék 1 hosszas lemaradást is. Hamar a sárga kanca mellett találtuk magunkat, fej-fejt galoppozva. Ekkor egy erősebbet tolva Lina nyakán ismét megindítom a kancát. Mintha eddig csak sétált volna. Most minden izmát megfeszítve igyekezett lehagyni ellenfelét. Magam is meglepődtem, amikor oldalra pillantottam, hogy megnézzem mennyi előnyre sikerült szert tenni. Egy nyakhossz és ez egyre csak növekedett. A kapunál, vagyis a képzeletbeli célnál elszáguldva már majdnem egy hosszas volt az előnyünk. Salinjának hatalmas tartalékai voltak az ilyen és ehhez hasonló helyzetekhez. Fütyülni kezdek és hátrébb dőlök. Edzőtársunk is hasonlóan cselekszik. Büszkén paskolom meg Lina nyakát miközben lesétálunk a pályáról. Megköszönöm edzőtársunknak ezt a kis ’verseny’, Ő hazafelé, én pedig a lovász felé indulok, miközben engedek a kanca hevederén, had szusszanjon. A lovász álla szó szerint leesett és még mindig csodálkozva mondta az időt: 2:07,3. Amint meghallom az időt, nekem is leesik az állam. Hatalmas mosollyal az arcomon simogatom meg Lina nyakát, miközben hazafelé irányítom.

Szombat:
(bemelegítés helyett/nélkül)
Kiérve az istállóból gyorsan meghúzom a hevedert, mielőtt még Lina elkezdene ficánkolni. 10-15 percet lépünk. Az idő lejártához közeledve, a kanca már ügetne, érzi, hogy lejárt az idő. Ahogy elindulunk ügetésben Lina kissé megnyugszik. Amikor letelik a 15 perc ügetésben, a sötét kanca már indulna kifelé a pályára, de a mai nap csak lájtos munka van. Ez kicsit idegesíti ez a dolog, de hamar leteszi magát. Megfordítom, hogy a következő 15 percet a másik kézre ügetve tegyük meg. Az idő leteltével lépünk pár kört, majd lenyergelem és kivezetem a karámba. Fél órát szórakozhat odakinn, utána visszaviszem a boxába és jó alaposan átmasszírozom. A nyakától kezdem, és szép lassan haladok a fara felé. Lina nagyon élvezi a masszázst. Amint végzek a masszírozással egy meleg, nedves ronggyal is áttörlöm, hogy még inkább ellazítsam az izmait.

Szerda, Vasárnap:
Ezt a napot általában minden lovam pihenéssel tölti. Reggel, amint kiérek az istállóba mindet kirakom a karámba. Még az előző napi munka ellenére is csak úgy repülök utánuk a karámig, ahol vad vágtában köröznek, mielőtt megállnának legelni. Örömmel nézem, hogy milyen jól megvannak együtt. Ha jó az idő, akkor egészen késő délutánig vannak kinn a legelőn. Azonban rossz időben csak délelőtt vannak a karámban, a délutánt az istállóban töltik, esetleg 1-2 paci kézen sétál 15-20 percet.

Edzés után:
A pályáról visszaérve hosszú száron, 10-15 percet lépünk, attól függően, hogy lassú vagy gyors munkát mentünk. Amint letelik az idő, még kinn az udvaron lemosom a lábait, majd bevezetem a boxába. Ott leszerszámozom és kikötöm, amíg elrakom a felszerelését. Lina türelmesen vár, néha-néha falatozva a megmaradt szénából. Visszaérve szalmával alaposan lecsutakolom, majd egy vizes ronggyal jó alaposan áttörlöm az egész testét és a fejét is. Ezután megvizsgálom a lábait. Végigsimítok mindegyiken, amik hűvösek és simák, ahogyan annak lennie kell. Ezután kikaparom a patáját. Majd elengedem Salinja-t és adok neki pár kockacukrot jutalmul. A délután hagyom, had pihenjen.

2012 Copyright
Foxy és Salinja de Cheval