A Knight Lovaskollégium immár 4. éve várja a játszani vágyó lovasokat illetve nem lovasokat, drámai helyzetek, veszekedések, féltékenység, barátságok, ellenségeskedés, szerelem, és még sok más, a történet arra vár, hogy együtt írjuk meg!
Részlet a tájleírásból:
"Még alig pirkad. A Nap vöröslő korongja éppen csak előbujt a látóhatár peremén. Ahogy kinézek az ablakon, a szemközti, tölgyfa burjázó ágán sötét tollazatú kis énekes dalol. Pontosan az ág szélén egyensúlyoz, hangja betölti a teret. Feketerigó. A hajnal csendjében éneke messzire szárnyal. Milyen enyhe ez a reggel.. Nyugodtan kiléphetek az erkélyre, békés a táj körülöttem. Az ég lassan világoskékre változik, hófehér felhők haladnak tova a fák lombjai felett. Mostanra minden élénk zöldbe öltözött. Szinte észre sem vettem, egyik napról a másikra ébredt fel a természet. A fű kizöldült, apró, fehér margaréták leptek el mindent. A lovak csendben, teljes harmóniában legelésztek az üde füvű legelőn. A felhőket nézem. Tovaúsznak a messzeségben. Nincs idő ábrándozni. A lovam vár."
|